A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik (ez az úgynevezett törvényes vagyonjogi rendszer.) Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. 

A házastárs különvagyonához tartozik a házasságkötéskor már megvolt vagyontárgy, a házasság alatt öröklés jogcímén keletkezett vagy ajándékba kapott vagyontárgy, a házastársat mint szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog (kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat), a személyt ért sérelemért kapott juttatás, a személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy, továbbá a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyon helyébe lépő érték. Az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, 5 évi házasság után közös vagyonná válik.

A magyar jog lehetővé teszi, hogy a törvényes vagyoni rendszertől eltérjenek a házasfelek, akár úgy, hogy:

• maradnak a törvényi alapesetnél (vagyonközösség) de egyes vagyontárgyak esetében másként rendelkeznek (pl kijelentik, hogy az az egy bizonyos vagyontárgy nem válik közössé)

• vagy egy teljesen másféle rendszert választanak. 

A felek választhatják a közszerzeményi vagy a teljes vagyonelkülönítő rendszert. 

A közszerzeményi rendszerben az együttélés alatt a házastársak vagyonjogilag teljesen önállóak, külön szerzés érvényesül, és egyik sem felel a másik tartozásaiért. Mihelyt azonban megszűnik az életközösség, mérlegelni kell, hogy kinek milyen mértékben gyarapodott a vagyona az együttélés során, és bármelyik félnek keletkezett többletvagyona, annak a felére igényt tarthat a másik fél. (Vagyis a vagyongyarapodást felezni kell.) Ez a rendszer jobban védi azt a házasfelet, aki kevesebbet keres.

A vagyonelkülönítő rendszerben a felek vagyonjogilag teljesen önállóak, és az életközösség megszűnésekor semmiféle igénnyel nem élhetnek a másik felé. Annyi megkötés van, hogy a háztartás és a gyerekek költségeit közösen kell viselni.

Házassági szerződést különösen az alábbi esetekben javasolt kötni: ha a feleknek már volt egy korábbi házassága, amelyből gyermekek is származtak; ha különösen nagy a jövedelmeik között a különbség; ha van olyan vagyon, amit védeni kívánnak; ha az egyik házastárs kockázatos üzleti tevékenységet végez; ha a felek állampolgársága különböző; ha külföldre költöznek, illetve más országban is vagyontárgyakat szereznek. Természetesen minden ügy egyedi és számtalan oka lehet annak, ha házassági szerződéssel kívánja megteremteni az Ön és családja pénzügyi biztonságát. Érdemes személyre szabott tanácsot kérnie >>

Az élettársak vagyonjogi helyzete a házasoktól különbözik. 

Ellentétben a házassággal, az élettársak az együttélés időtartama alatt önálló vagyonszerzők. Ez tehát vagyonelkülönítést jelent.

Fontos azonban, hogy az életközösség megszűnésekor bármelyik fél követelheti a vagyonszaporulat megosztását: azaz a volt élettárs részesedést követelhet a másik félnél elért vagyoni többletből arra tekintettel, hogy az együttélés, vagyis maga az életközösség is elősegítette a vagyongyarapodást. Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában illeti meg a részesedés. Jellemzően a kapcsolat felbomlásakor kerül elő az a kérdés, hogy melyik felet mi illet meg, és ez itt már komoly bizonyítási kérdéseket vethet fel.

Mit jelent a szerzésben való közreműködés? Azt, hogy ki milyen arányban járul hozzá a közös élethez. Ez elsősorban a jövedelmi, vagyoni viszonyoktól függ (ld. az életközösség ideje alatt kimutatható kereset, vagyongyarapodás)

Látható tehát, hogy adott esetben egy élettársi kapcsolat végén könnyű belecsúszni egy bonyolult vagyonmegosztási vitába. Ez elkerülhető, ha élettársi vagyonjogi szerződést kötnek, hiszen azzal világos viszonyok teremtődnek az élettársak között.

Mind a házassági, mind az élettársi vagyonjogi szerződés érvényességi feltétele az ügyvédi ellenjegyzés vagy közjegyzői okirat. Ha élettársi vagyonjogi szerződéssel kapcsolatban vannak kérdései, lépjen velünk kapcsolatba itt >>