Hírek
A gyermek véleménye
2024 január, egy budapesti bírósághoz az alábbi levél érkezik: Kedves Bírónő, szerintünk így rendben lesz minden. Küldjük szeretettel a képet Zsófiról.
Kedves Bírónő!
Köszönjük a tájékoztatást. Megbeszéltük a levelet, és arra jutottunk, hogy szerintünk így rendben lesz minden.
Köszönjük, hogy vette a fáradtságot, és írt nekünk.
Ui. Küldjük szeretettel a képet Zsófiról. Azért csak róla, mert már késő este van, és rajtunk már nincs smink. De mi is XOXO-t küldünk!
A levél nem előzmény nélküli, a bíró az előtte fekvő – a házasság felbontására és járulékos kérdésekre irányuló, a felek megegyezésével záruló perben, mielőtt ítéletet hozott volna, hosszú levelet írt a felek három kamaszkorú lányának, amiben tájékoztatta őket, hogy lehetőségük van az eljárásban elmondani az ő saját véleményüket. A bíró a tárgyaláson azt mondta, bár a véleménynyilvánítás egyáltalán nem kötelező, de ha a lányok szeretnék, bármilyen módon megkereshetik őt, írhatnak levelet, emailt, küldhetnek videót, rajzolhatnak, ő nyitott mindenre.
Az utóbbi években a gyermek véleménynyilvánításhoz való joga különösen nagy hangsúlyt kapott a családjog területén.
A Gyermekjogi Egyezmény 12. cikke kimondja, hogy az egyezményben részes államok az ítélőképessége birtokában lévő gyermek számára biztosítják azt a jogot, hogy minden őt érintő kérdésben szabadon kifejthesse véleményét, azt pedig korának és érettségi fokának megfelelően figyelembe kell venni. A célból lehetőséget kell adni a gyermeknek, hogy a különböző eljárásokban, a nemzeti jogszabályok szerinti eljárási szabályoknak megfelelő módon meghallgassák.
Ezzel összhangban a hazai szabályozás kimondja, hogy a gyermeket meg kell hallgatni
- ha azt ő maga kéri
- ha azt a bíróság a per körülményeire tekintettel, a hivatalbóli bizonyítás lehetőségével élve indokoltnak tartja.
Ez a szabály egészült ki 2022 augusztusában azzal, hogy a bíróságnak az eljárása során mindkét szülőt meg kell hallgatnia, és értesítenie kell az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket a nyilatkozattétel lehetőségéről.
E szabály mentén járt el az említett budapesti bírónő, amikor úgy döntött, hogy a bontóperben hiába van egyezség a szülők között minden kérdésben, hiába állítják a szülők egyezően, hogy a gyerekeknek jó lesz az elhelyezés és a kapcsolattartás úgy, ahogy ők megállapodtak, ő az eljárás lezárása előtt mindenképpen értesíti (az ítélőképessége birtokában lévő) gyermekeket, hogy, ha szeretnék, kifejezhetik a véleményüket az eljárás során.
A bíróság a gyermekeknek küldött értesítésben tájékoztatást ad arról, hogy különböző formában fejezhetik ki a véleményüket. Megtehetik ezt írásban, rajz formájában, bármilyen elektronikus üzenet formájában, video üzenetben, amelyet akár a szüleik segítségével, akár önállóan is eljuttathatnak a bírósághoz.
A tapasztalatok szerint a gyerekek szívesen élnek a véleménynyilvánítás lehetőségével, és preferálják az elektronikus kommunikációs csatornák használatát.
(A kép csak illusztráció)